Száll az ének...

Száll az ének már sok éve,
István király ünnepére,
templomokon a keresztek
néha bizony megremegnek!
Félünk kicsit egyre mástól,

ettől a nagy Európától,
sok országba sokan jönnek,
hullanak az égi könnyek...

István király fentről látja,
s ráborul a keresztfára,
csak a magyar el ne vesszen,
kéri Istent ott fent csendben!
Nem lehet, hogy sok szív azért
hiába halna a honért,
erős nemzet négy szép vára
emlékszik Koppány szavára!

Ősi hitünk is egybetart,
világfáról sok ág kihajt,
összetartunk, egyre félünk,
ne sodorják el majd népünk,
vér áztatja népek sorsát,
s Krisztus szentsége az oltárt!

Száll az ének, hogy ne féljünk,
ünnepen egymáshoz érjünk,
nyitott szívvel összeállva
ne boruljunk a fejfákra!

Éljünk soká, erős nemzet,
kereszténységgel itt rend lett,
s István király fenn az égen
nagy nemzetét óvja éppen.. 

(Tóth Enikő verse)

10 éve, hogy 3. egyben utolsó előadásunkat láthatta a nagyérdemű! Talán jó felidézni: 

István, a király előadás Tófejen - Szombathelyi Egyházmegye (martinus.hu)